MAGYAR HOZOMÁNY – Kelengyeládák és titkaik a Kárpát-medencében
Kárpát-medencei népi bútorfestők kiállítása
A Dunakanyar Népművészeti Egyesület által szervezett tárlaton 52 alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők szerte a Kárpát-medencéből: Magyarországról, Erdélyből, Délvidékről és Felvidékről.
A résztvevő bútorfestők elismert mesterek, népi iparművészek és népi bútorfestésben jártas alkotók szerte a Kárpát-medencéből. A tárlaton 52 alkotó összesen 61 kelengyés ládája került bemutatásra Magyarországról, Erdélyből, Délvidékről és a Felvidékről. A Dunakanyar Népművészeti Egyesület által szervezett kiállításon bemutatkozik az a szakember gárda, aki tovább éltette, vagy újraélesztette a bútorfestés hagyományát, valamint tanítványaik és a fiatal bútorfestő nemzedék.
A kiállítás a Kárpát-medence nagy néprajzi tájegységein keresztül, két párhuzamos úton vezeti a látogatót. Az egyik ösvényen bemutatják egy-egy jelentősebb bútorfestő központ újraálmodott ládáját, a másik ösvényen betekintést adnak a XVIII-XIX. századi női életút szerepeibe a születéstől a halálig.
A kelengyeláda, mint a kelengye tárolója minden társadalmi réteg hozományában szerepelt. A legreprezentatívabb népi bútordarab volt, sok menyasszonyt kísérve évszázadokon keresztül a házasságba. A kelengyeláda főszereplője volt a lakodalmi rítusnak, ráadásul érzelmi kötelék fűzte hozzájuk az asszonyokat, hiszen ezek kelengyebútorként, szüleik házasságkötésükre adott ajándékaként kerültek tulajdonukba.
Fennmaradt kelengyeládák és a benne tárolt kelengye egy hosszú korszak lenyomatát hordozzák. Díszítő motívumaik mestereikről, közösségekhez tartozásról és egyéni kifejezésmódról egyaránt tanúskodnak. A ládák színvilága és díszítettsége koronként és tájegységenként, bútorfestő központonként változik. Ezt a sokszínűséget mutatja be A magyar hozomány című kiállítás is, amely a balassagyarmati megnyitó után további helyszíneken lesz látogatható.
A kiállítást az alkotóknak egy felkészülési időszak előzte meg, ahol a résztvevők a választott, vagy javasolt tájegység kutatásával kezdték a munkát, megtanulták ecsetnyelven „beszélni” a díszítővilágát, majd egy tervezési és kivitelezési időszak követte. Az alkotók munkáját számos néprajzos, muzeológus, restaurátor szakember segítette. A tapasztaltabb népi iparművészek segítették a kevesebb jártassággal rendelkező résztvevőket átvezetni a bútorfestés egész folyamatán lépésről, lépésre a végcélig.
A Dunakanyar Népművészeti Egyesület alkotói pedig egy összehangolt tervezés keretében Székely Csilla lakberendező vezetésével egy berendezett enteriőrben mutatták be a „hozományunk” egy lehetséges tovább éltetését.
A kiállítás megálmodója és főszervezője Székely Csilla népi iparművész, másik főszervezője Huszti Kata bútorfestő, arculatának megálmodója pedig Szabó Emese grafikus, bútorfestő.
Bővebben róluk és a kiállítást segítő, támogató szakemberekről, intézményekről az alábbiakban lehet többet megtudni:
Tekints bele kiállításunkba: ÉRTÉK-ÉLTETÉS
