A DUNA-MENTI ÉS DUNÁNTÚLI LÁDA II.
Vajdaság – KUPUSZINÁN KÉSZÜLT LÁDÁK
A Vajdaságban fellelt ládák megjelenése szoros hasonlóságot mutat a sárközi, elsősorban a faddi festett bútorral, mind a motívumok formái, mind a használt színek tekintetében. Ennek valószínűsíthető oka a Dunán zajló élénk kereskedelem.
SOMOGY ORSZÁGBAN KÉSZÜLT LÁDÁK
A területen gyűjtött ládákról általánosságban elmondható, hogy a ládák elején két négyszögletes mező rendesen a láda alapszínétől eltérő színben. Az ezeket körülvevő részeket gazdag, változatos virágdíszek töltik ki, s legtöbbször megtaláljuk köztük a láda készítésének évszámát. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a ládáknak a nagy része valószínűsíthetően a Tolnai-Sárköz valamely festőasztalos központjában készült.
“Ha nagyobb a láda, a két négyszögletű terület alá két kisebb hasonló kockát festenek, így a fődíszek követhetik a láda vízszintes alakját s nem zavarják az összhangot a lefelé nyúló hosszúkás formák. A ládák tetejét és oldalait is dúsan díszítik.”
“Bus János asztalos, a tolnamegyei Kurdon, ha nincs mezőgazdaságával elfog falva, még mindig nagy mennyiségben festi a bútort.. A falu lakosságának fele magyar, fele pedig német. Érdekes, hogy a tulipános bútort inkább csak németek rendelik, mert ők jobbmódúak s a drágább festett bútort jobban megfizethetik. A magyaros bútorra gótbetűkkel írják rá a megrendelő nevét”
A “karádi kétszerfestett” láda története is a fenn ismertetetteket támasztja alá. A láda sötétkék alapszínű, jobb és bal oldalán fehér mezőben klasszicizáló korsóban, vagy vázában három tulipán leomló levelekkel jelenik meg. A ládát 1858 – ban készítették, majd átfestették. A feliratok gót betűvel festettek. Az első festés motívumai kifinomultak, a második festés az előbbihez képest nagyolt munkának látszik. A második festés során a fekete keretezés mellett megjelennek a geometrikus mintákból álló kis négyzetek, melyek lezárják a mező díszítését. Ez a befejezés rendkívül hasonlít Bus János, Tolna megyei (Kurd) asztalosmester által készített ládák díszítésére.
“A hasonlatosság ellenére ezt a ládát Bus mester köréhez tartozó festő virágozhatta ki, mivel az ő virágai könnyedebbek, szerkezetükben nem olyan tömör, mint ezen a ládán. Az kétségtelen, hogy német megrendelésre átfestették az eladó lány részére készülő ládát, a mai valaha a nagyanyját lehetett, hisz az első világháború előtti években nem igen tellett újra. Hogy a háborús évek előtt járunk, bizonyítja a láda közepén levő datálás 1910. Az évszám fölött megtaláljuk az egykori tulajdonos nevét, Gertrud Gerner.”
ORMÁNSÁGBAN KÉSZÜLT LÁDÁK
Ez a Dráva menti vidék 43 református települést foglal magában. A festett bútor kultúrában visszaköszön a festőasztalos mesterség templomi munkássága. Jellegzetessége a fekete, ritkábban kék alapon elhelyezkedő, kórósi – vajszlói motivumvilág. A vajszlói Gyarmati festő család sajátos fő motívumai az ovális, hat szirmú. kétoldalas rózsa, a hosszú nyelvű tulipán, változatos levélvirág, fodros levél, hajlékony nyalka levélnyaláb, féloldalas virágbokor és a „gondolkodó” madarak ábrázolása.
CSÖKÖLYBEN KÉSZÜLT LÁDÁK
A csökölyi bútorok 1840-es évektől lelhetőek fel, és egész Nyugat-Somogyban elterjedtek Csurgótól Buzsákig. A csökölyi festett ládák első, kazettás korszakának jellegzetessége a szélesen csíkozott, sárga, hullámvonalas „flóderezés”, mely kazettás láda oldalát és elejét is díszíti. A második korszakban, az 1850-es évektől eltűnik a flóderozott alap, és a kazetta is, megmarad az egész ládán egy homogén barna alap. A keret csak stilizálva mutatkozik meg a láda szélén csipke, vagy trikolor formában. A motívumkincs koszorús elrendezésű, használt színek: zöld, piros, fehér, sárga.
A valódi nulla hulladék (zero waste)
A míves bútorok a használat során megkoptak, így a szoba díszítésében már nem tölthették be a nekik szánt szerepet. Ezek a darabok – bár az esztétikai szempontoknak már nem feleltek meg-, funkcionálisan még használhatók voltak. Így kerültek a ládák a kamrába, az ágyak az istállóba. Arra is találunk példát, amikor a bútor funkciója szerint már nem használható, de a faragott, festett része vagy annak egy darabja még ép, díszítésre is alkalmas lehet. Így készült a tornác kiskapuja, például Bélapátfalván (palóc) az ülőfelületén tönkrement pad támla részéből, vagy Faddon az éjjeliszekrény.
A tartalom a MAGYAR HOZOMÁNY- Kelengyeládák és titkaik a Kárpát-medencében kiállítás tartalmi anyagának része.
A tartalomhoz felhasznált források és szerzők:
BIBLIOGRÁFIA
EZT IS OLVASD EL: